1.) Olyan egészségközpontú, új stratégiát meghirdető politikával értünk egyet, amely az egészségmegőrzést, a betegségmegelőzést, a gyógyítást és a rehabilitációt egységes rendszerként kezeli, s azt a gyakorlatban egészségközpontú rendszerként szándékozik működtetni. Az orvos társadalom készen áll az új stratégia feltételeinek tisztázására és a megvalósításában való részvételre az egészségügy finanszírozása, az egészségügyi ellátás, valamint az életmódkultúra fejlesztésének területén egyaránt.

2.) Az új egészségügyi stratégia által meghatározott célok megvalósításának kiinduló feltétele a finanszírozás és ellátás szabályainak, feltételeinek, szervezeteinek stabilizálása kiszámíthatósága. Átfogó, koherens és kormányzati ciklusokon átívelő reformprogram kidolgozására és ütemezett végrehajtására van szükség. Ugyancsak szükségesnek tartjuk, hogy olyan - megfelelő visszacsatolási mechanizmusokat tartalmazó - tervezés kialakítására kerüljön sor, amely összehangoltan kezeli a népesség egészsége szempontjából érintett ágazatok és szakterületek funkcióit, naturáliáit és gazdasági eszközeit. Az új tervezés, szabályozás első elemeként az egységes nemzeti kockázatközösségen alapuló társadalmi egészségbiztosítási intézményeinek és egészségügyi ellátó szervezeteinek döntően önszabályozó tervezési, működtetési rendjét szükséges megvalósítani – társadalmi kontroll mellett.

3.) Az új egészségügyi stratégia megvalósításának további feltétele az egészségbiztosítás intézményeinek működési, hatásköri, szervezeti stabilizálása és fejlesztése, mert ez jelenti a minden állampolgárra kiterjedő egységes, nemzeti kockázatközösségen alapuló társadalmi egészségbiztosítás alkotmányosan beágyazott intézményi és szervezeti hátterét.

4.) Elengedhetetlennek tartjuk az állami felelősségvállalást az egyén egészségtudatos magatartásának kialakításában, és ezért szükséges az egyéni egészségtudatos magatartást ösztönző szabályozás jogi környezetének megalkotása is.

5.) A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal – többek között az egészségügyben működő köztestületek, így a Magyar Orvosi Kamara tevőleges részvételével – elkészítette és f. év június 18-án nyilvánossá tette, valamennyi parlamenti politikai erő számára eljuttatta az  „Az egészség, mint alapérték az új demokratikus társadalmi szerződésben - Az egészségkultúra fejlődését eredményező új politika” c. tanulmányát, amelyet a következő parlamenti ciklusok átívelő egészségpolitikája alapvetésének tekint. Azt várjuk a következő Kormánytól, hogy e dokumentum szellemében cselekedjék!

6.) A társadalom alapvető érdeke, hogy az ágazatban lehetséges privatizációt megfelelő, a szakma képviselőinek egyetértését tükröző törvény szabályozza, amely garantálja a szolidaritás elvű, biztonságos és minőségi betegellátás hosszú távú fennmaradását. Az egészségügy vagyona közvagyon, felélése, indokolatlan kivásárlása nem kívánatos.

7.) A szakmai döntéshozatal haladéktalanul oldja fel a szakmai