Miközben a nyugat belefullad a pazarlásba, Afrikában ilyesmik történnek.

Egy AIDS-es édesanya fájdalmas, megdöbbentő vallomása

"A szülés után alig láttam néhányszor a fiamat. Egészen legyengültem, és már arra sem voltam képes, hogy a karjaimba vegyem ezt a kis testet. Éreztem, hogy nem tudom legyőzni a betegséget."

Attetegeb alig volt húszéves, amikor egyiptomi otthonában elhatározta, hogy megpróbál hozzámenni egy amerikai férfihoz, akivel megmenekülhet abból a nyomorból, ahol felnőtt, ahol a mocskos udvarokon, nyílt tűzön főzik a szegényes ennivalót, ahol nincs pénz sem rendes tisztálkodási szerekre, sem gyógyszerekre...

Ám a sors közbelépett, és Attetegeb szerelmes lett egy etiópiai fiatalemberbe, és mégis hazájában maradt. Ekkor még csak nem is sejtette, hogy van valami baja, élte a friss feleségek izgalmas életét. Ám egy évvel később már folyamatosan kimerültnek érezte magát, állandóan köhögött és néha már annyira gyenge volt, hogy alig bírt felkelni az ágyból. Nem tudták, mi az oka.

Egy hónappal később a lány észrevette, hogy terhes, így az egész család a születendő kisbaba számlájára írta a gyakori rosszulléteket. A csecsemő rá nyolc hónapra megszületett.

Attetegeb azonban egyre rosszabbul lett, férje dühös volt rá, amiért nem tud dolgozni, de ennek ellenére felvett mellé egy cselédet, aki a gyerekkel volt éjjel-nappal, a kisfiú vele is aludt... a konyha sarkában lévő szalmazsákon.

A fiatal anya azonban ezekről már nem tudott, hiszen csak a legritkábban bírt kimozdulni szobájából. Nem volt orvosnál, a férfi a viziteket ugyanis ablakon kidobott pénznek tekintette, csak vett neki néhányat azokból a vitaminokból, amelyeket a szegényesen felszerelt boltokban lehetett kapni.

A lányt végül édesanyja vitte el a kórházba, ahol az orvosok tbc-re, leukémiára gyanakodtak, de tenni már nem tudtak semmit. Részben igazuk volt, Attetegeb tuberkolózisban szenvedett, csak arra nem jöttek rá rögtön, hogy a betegség az AIDS szövődménye.

Attategebnek alig volt hátra néhány hete, anyjával otthon várta a halált, férje egy percre sem engedte közelébe fiukat, és ő sem látogatta meg nejét. Afrikában sok férfival megtörtént ugyanis, hogy miután feleségük AIDS-ben halt meg, senki nem akart nekik állást adni, és gyermeküket sem fogadta be a közösség. Attetegeb egy csendes estén örökre elment. Vorku azóta apjával él valahol, ha szerencsés. Ha nem, akkor ő is az aids-árvák sorába tartozik.

Afrika az "árvák kontinense", a szerzett immunhiányos szindróma már több mint 21 millió embert gyilkolt meg, köztük 14 millió gyermeket. Több mint 13 millió gyerek jutott árvaságra a HIV miatt, Etiópiában a gyerekek 11 százalékának (!) nincsenek szülei.

Forrás: Melissa Fay Greene: Egy afrikai gyermekeket mentő asszony kálváriája