Egy újabb

  2006.11.03. 09:49

A kisebb vidéki térségek közül az Ausztriával határos szentgotthárdi járásban fogtak a legtöbben vándorbotot (8,7 százalék) - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal 1957 tavaszán készített, ám csak 34 esztendővel később nyilvánosságra hozott, összesen 36 oldalas elemzéséből.

A KSH-jelentés az 1956-os disszidálásról címmel először a Regio kisebbségtudományi szemle 1991. évi 4. számában közzétett anyag (amit a Belügyminisztérium által 1957 elején begyűjtött lakáskijelentési okmányok alapján állítottak össze) 151 731 "disszidenst" regisztrált.

E szám több mint 20 százalékkal elmaradt azonban a külföldön hitelesnek tekintett 193 805 fős számadattól, amit az osztrák és a jugoszláv hatóságok jelentése alapján állapított meg 1957 első félévében az ENSZ Menekültügyi Hivatala.


A külföldre távozók közül minden ötödik személyt tehát nem regisztráló KSH-jelentés szerint a kommunista magyar munkásállamot a legnagyobb arányban az ipari munkások hagyták el: a műszerészszakmából például minden hatodik személy emigrált. Az esztergályosként és a szerszámkészítőként dolgozó munkavállalók közül minden hetedik, illetve nyolcadik ment Nyugatra. Az értelmiségen belül a mérnökök (10,6 százalék) és az orvosok (4,9) sorait ritkította meg a legerőteljesebben az 56-os exodus, közülük 2317, illetve 730 fő hagyta el az országot. A művészvilágból a KSH szerint összesen 1108-an vándoroltak ki, köztük 300 képző- és iparművész, 260 színházi ember, 200 író és újságíró, s 280 zene- és táncművész.

A Nyugatra távozók száma október 23-a után 400-600 fő között mozgott naponta. A november 4-ei orosz invázió megindulását követően 24 óra leforgása alatt 7 ezren menekültek el. Az osztrák, illetve jugoszláv határt átlépők száma ezt követően az év végéig általában 500 és 4600 fő között ingadozott. A forradalom, majd az azt követő szabadságharc napjaiban egyébként összesen 8-10 ezer 15 év alatti iskolás gyerek szökött egyedül, családját hátrahagyva külföldre (a KSH őket például nem regisztrálta), az egyetemisták közül pedig minden 9. emigrált.

A kivándorlók száma Budapesten a VII., az V. és a VI. kerületben volt a legmagasabb (6-7 százalék), míg vidéken Győr-Sopron (4,1) és Vas megyét (2,6) hagyták el a legtöbben. A sorkatonai szolgálat előtt álló 20 éves korosztályt szabályosan megtizedelte az emigrációs hullám. A családos férfiak közül 31 ezren, a családos nők soraiból mintegy 23 ezren mentek el: "a disszidált házas férfiak száma közel 7700-zal magasabb, mint a disszidált házas nőké" - olvasható a korabeli KSH-elemzésben.

A jelentésből annak idején csak a szűk körben terjesztett Statisztikai Havi Közlemények 1957/4. számában publikáltak két táblázatot, amelyek különben tartalmazták a menekültek számára vonatkozó hivatalos magyar, illetve (lábjegyzetként) a 193 ezer fős ENSZ-adatot is.