Elméleti sarok: Vigyázat, veszélyes

Elmélet

Mi a különbség mátyás kora, a szocializmus és a mai kapitalizmus között?

A történelem során különböző társadalmak jöttek létre. Ezek között sok a hasonlóság, de vannak döntő különbségek is.
Az emberek valamit termelnek, esznek, utaznak, élnek. Mátyás király korában is építettek lakásokat Magyarországon, a Kádár-rendszerben is, és építenek ma is. A lakások természetesen technikailag különböznek, de a lényeget tekintve nem.

Közös bennük, hogy egyformán az emberek egyik szükségletét elégítik ki, azaz laknak bennük. Ha tehát különbséget akarunk tenni a Mátyás korabeli középkor, a kádári szocializmus és mai magyar kapitalizmus között, akkor a kérdés nem az, hogy ezekben a korokban MIT termeltek, hanem az, hogy HOGYAN termeltek.

Mátyás idején az építéshez szükséges eszközök a király vagy a földesurak birtokában voltak. Voltak önálló építőmesterek, de az építőipar munkaerejét a jobbágy adta, akit a földesúr, mint tulajdonosa erre a munkára rendelt. A jobbágyviskókat a jobbágy maga építette, a nagy építkezéseken az uralkodó osztály, a földesurak igényeit szolgáló kúriákat, palotákat építettek.

A szocializmusban az építőiparban alkalmazott termelési eszközök a társadalom tulajdonában voltak, amit az állam képviselt. A munkaerőt a munkásság adta. Az építkezések döntő célja az volt, hogy az emberek tömegével jussanak lakáshoz. Ma az építőiparban alkalmazott termelési eszközök tőkés vállalkozók tulajdonában vannak. Az építkezéseken bérmunkások dolgoznak. Az építkezés célja nem a tömegigények kielégítése, hanem a hasznot, azaz profitot hozó projektek megvalósítása. Ezért építenek drága lakóparkokat olcsó szociális bérlakás helyett.

Mi a termelési mód?

A fentiekből láthatjuk, hogy a termelés módja az a lényeges kritérium, amely alapján egy társadalmat meg tudunk különböztetni egy másiktól.

Termelési módnak nevezzük a társadalom élete és fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen létfenntartási eszközök (élelem, ruházat, lakás, termelési felszerelések stb.) megszerzésének történelmileg meghatározott módját.

A termelés módja meghatározza az adott társadalom jellegét. Azt is mondhatjuk, hogy amilyen a termelési mód, olyan maga a társadalom, annak uralkodó eszméi, politikai nézetei, intézményei.

Vegyünk egy példát! Svédországban nagyon magas életszínvonal van évtizedek óta.

A svéd kapitalizmus olyan gazdag, hogy megengedheti magának, hogy a profitjából sokkal többet juttasson az embereknek, a nem tőkés tömegeknek, mint bármelyik más kapitalista ország. Svédországban ezért évtizedek óta nagyon széles körre kiterjedő társadalombiztosítás, fejlett egészségügy, szociális ellátás van. Sokan mondták és mondják erre, hogy ez maga a szocializmus. Pedig nem az!

Az igaz, hogy a szocializmus célja az, hogy minél többet adjon az embereknek. De a szocializmusban a termelési eszközök a társadalom tulajdonában vannak, a kapitalizmusban, így a svéd kapitalizmusban meg a tőkések kezében.

A szocializmusban azért folyik a termelés, hogy az embereknek több jusson. A kapitalizmusban meg azért, hogy a tőkés kapjon többet.

Ha Svédországban valóban szocializmus lenne, az emberek még jobban élnének, mert az ország tortájából nem egyszerűen egy kisebb vagy nagyobb szeletet kapnának, hanem övéké lenne a torta.

Azt is meg kell jegyezni, hogy a svéd jóléti modellhez a gazdagságon kívül más is kellett. A svéd tőke felismerte, hogy a tőke is jól jár a magasabb társadalmi juttatásokkal, hiszen az emberek többet és jobban dolgoznak, egészségesebb munkaerőt jelentenek, és nem utolsó sorban az osztályharc szinte szünetel.

A termelési módok típusai

Az emberi társadalom keletkezésének ideje óta több termelési mód létezett és váltotta fel egymást: ősközösségi, rabszolgatartó, feudális, tőkés, szocialista.

A termelési módnak két, egymással szorosan összefüggő oldala van: a termelőerők és a termelési viszonyok.

Az adott termelési mód akkor működik jól, ha a termelőerők és a termelési viszonyok között összhang, egyensúly van.

Amikor az új, fejlődő termelőerők mögött elmaradnak, elavulttá válnak a termelési viszonyok, ellentmondás támad közöttük, s ez konfliktussá fejlődik, amely társadalmi forradalom útján oldódik meg.

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.