Az Orbán-kormány első hónapjának munkáspárti értékelése
2010.06.28. 11:43, Munkáspárt KB
Az Orbán-kormány első hónapjának munkáspárti értékelése
Május óta új parlamentje, új kormánya van Magyarországnak. A Fidesz-KDNP megnyerte az áprilisi választásokat, megszerezve a képviselői helyek 67,88 százalékát. Az új kormány számos új intézkedést hozott. De vajon kiknek jók ezek? Az alábbiakban elmondjuk, hogy mit gondolunk mi, a Munkáspárt az Orbán-kormány első hónapjáról.
Nem a nép kormánya, a tőke kormánya
Nem tudjuk, hogy milyen lesz pontosan az új kormány. Egyet azonban biztosan tudunk. Sem a parlament, sem a kormány nem nevezheti magát a nép parlamentjének és a nép kormányának. Ma sem a munkásság és a dolgozói rétegek vezetik az országot, hanem a magyar tőkésosztály. Ebben semmi változás nincs a múlthoz képest. A képviselők, a miniszterek között nincs egyetlen munkás, paraszt, kisvállalkozó, kisnyugdíjas és pályakezdő fiatal sem. Vajon átérezhetik-e egyáltalán az ő gondjaikat?
A Fidesz-KDNP-nek sikerült elhitetnie az emberekkel, hogy nem a tőkés rendszer van válságban, nem a tőkés rendszerváltás óta eltelt húsz év hibáiban és bűneiben kell keresni a magyarázatot, hanem minden rossz, a munkanélküliségtől kezdve a korrupcióig csupán az MSZP-SZDSZ koalíció számlájára írható.
A másik oldalon viszont az MSZP lejáratta nem csak önmagát, hanem a baloldali eszméket is. Így jöhetett létre olyan helyzet, hogy igen széles társadalmi erők szavaztak a Fidesz-KDNP-re.
A hazai tőke mostazt várja az új kormánytól, hogy szilárdítsa meg a tőke uralmát Magyarországon, stabilizálja a gazdaságot, teremtsen rendet, azaz olyan politikai és jogi feltételeket, amelyek között a tőke hatékonyabban és olcsóbban működhet. Ez az igény ma még találkozik az emberek jelentős részének igényével, akik az elmúlt 20 év folyamatosan romló munka-, és életkörülményei után rendet és jobb életet várnak.
Verseny az idővel
Az Orbán-kormány versenyt fut az idővel. Tudják, hogy sokan csak azért szavaztak rájuk, mert bármi áron változást akartak. Az Orbán-kormánynak addig kell cselekednie, amíg az emberek nem döbbennek rá az igazságra: jobb lesz a középosztálynak, de rosszabb lesz a munkásnak, a dolgozó tömegeknek.
Gyorsabbá tették a törvények elfogadását. Leváltották a katonai, rendőri és más fontos intézmények vezetését. És ez csak a kezdet. Hogy jobbak lesznek-e elődeiknél, majd kiderül. A Munkáspárt helyesnek tartja a rendészeti és az igazságügyi igazgatás szétválasztását, a belügyi adminisztráció önálló szakigazgatássá szervezését, valamint a közigazgatás racionalizálásának koncepcióját. Ezen túl „egyszerűbb” lesz alkotmánybírókat választani. Azt, hogy a magyar valóságban az alkotmánybíróság az alapjogok érvényesülésének ilyen háttérrel mennyire lehet őre, az alkotmányosság demokratikus kontrolljának gyakorló jogintézménye, pártunk számára egy nyitott kérdés.
A Fidesz nem osztozkodik a hatalmon. Tesznek ugyan gesztusokat az ellenzéki pártoknak, de szó sincs arról, hogy számítanának rájuk. A Fidesz az ellenzék megosztására törekszik, és ezt sikerrel végzi. Helyük van olyan korábbi MSZP-s személyeknek, akiket itt vagy ott sérelmek értek. Így jöhetett szóba Bihari Mihály az Alkotmánybíróság tagjaként, Warvasovszky Tihamér az ÁSZ alelnöki tisztségére.
Egy hónap alatt kiderült, hogy a Fidesz nem akar elnöki köztársaságot. Marad a parlamenti rendszer. A jelenlegi köztársasági elnök maximálisan segítette a Fideszt a hatalomra kerülésben és a hatalom átadásában. A Fidesz „nemzeti hőssé” emeli, de láthatóan nem őt akarja a köztársaság élére. Nem kíván olyan köztársasági elnököt, mely bármely határozatát „visszaküldené átgondolásra”.
Jelkép-politizálás és ami mögötte van
Az új hatalom tisztában van a magyar társadalom alapvető gondjaival, hiszen ezekről beszéltek éveken át. Nincs hazai termelés, túlságosan függünk a külföldi tőkétől, tönkretették a mezőgazdaságot, veszélyben az egészségügy, az oktatás, óriási a szegénység. Mindezzel tisztában vannak.
Az új kormány nem tud, vagy nem akar változtatni a lényegen. Jön a jelkép-politizálás, azaz az olyan lépések, amelyek önmagunkban akár fontosak is lehetnek, de nem változtatnak a magyar társadalom alapvető problémáin. „Forradalomnak” nevezik azt, ami nem volt az, hiszen az áprilisi választásokon nem változtatták meg a társadalmi rendszert. Eddig is kapitalizmus volt, ezen túl is az lesz. A „nemzeti összefogás” kormányáról beszélnek, noha a politikából változatlanul széles rétegek maradnak ki.
A trianoni béke vitathatatlanul igazságtalan imperialista béke volt, amely a magyar nemzet egészét tragikusan érintette. Nincs kivetnivaló abban, ha egy nemzet emlékezik történelmi tragédiáira. De nem lenne szabad hallgatni arról sem, hogy a trianoni békét felváltotta a párizsi béke, amelyet egyebek között azok a tőkés nagyhatalmak fogadtak el, amelyeket a mai magyar tőkés rendszer barátjának tekint. Beszélni kellene arról is, hogy a magyar tőkésosztály a probléma érdemi rendezésének lehetőségét levette a napirendről azzal, hogy Magyarországot bevitte a NATO-ba és az EU-ba.
A kettős állampolgárságról szóló törvény jelenlegi formájában nem több mint jelkép. A külföldön élő magyarok, már akik akarják, közelebb érezhetik Magyarországot. A magyar belpolitikában erősíti a nacionalizmust. A kormány jobban tenné, ha egyértelműen megakadályozná olyan személyek részvételét Magyarország irányításában, akik akármilyen kettős állampolgárok. Ez sem történt meg egyelőre!
A BTK módosítása, „a nemzeti-szocialista és kommunista rendszerek bűnei nyilvános tagadásának” büntetése elvileg hibás, gyakorlatilag szükségtelen, politikailag káros és veszélyes. A törvény hibásan nem fasiszta rendszerekről beszél, hanem nemzeti-szocialista rendszerekről. Ilyen azonban csak egy volt: a hitleri Németország. Fasiszta rendszerek azonban másutt is léteztek, így Magyarországon is. Csak nem megint a Horthy-rendszer tisztára mosásáról van szó?
Kommunista rendszer pedig még egyetlen országban sem létezett. Szükségtelen a törvény, hiszen a magyar társadalom egyetlen problémája sem oldódik meg ezzel. Viszont káros és veszélyes, mert régi sebeket tép fel, és újakat okoz. Ráadásul komoly alapot nyújt a történelemhamisításhoz, a szocialista rendszer negatív, valóságtól elrugaszkodott megítéléséhez.
A törvény része a magyar tőkés politikai elit évek óta folyó erőfeszítéseinek, hogy leszámoljanak a kommunista mozgalommal, és szélesebb értelemben a munkásmozgalommal. A tőkés erők szégyenteljes módon igyekeznek meghamisítani a történelmet, befeketíteni a magyarországi szocializmus négy évtizedét, azokat az esztendőket, amikor milliók számára nyílt meg a gazdasági és kulturális felemelkedés lehetősége. A Btk. ilyen irányú módosítása része annak a húsz éve tartó ideológia-támadásnak, mely hamis módon egyenlőségjelet akar tenni a fasizmus és a kommunizmus közé. A törvény korlátozza a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságát, nemcsak a politikusok, hanem írók, újságírók, művészek alkotói szabadságát is. A Magyar Kommunista Munkáspárt elítéli a kommunista-ellenes hisztériakeltés minden formáját.
Új alkotmányt, de milyet?
„Forradalom”, a „nemzeti együttműködés rendszere”, új alkotmány. Ez a Fidesz-KDNP kormány érvelése. A fejlődés magával hozott sok mindent, ami szükségessé teszi az alkotmány módosítását. A 200 fős parlament, az átláthatóbbá és kisebbé váló állam eredménye egy korszerűbb tőkés Magyarország lehet.
A Munkáspárt úgy véli: ennél sokkal többre van szükség. Az új alkotmány nem fogja megváltoztatni a kapitalizmust. A Magyar Kommunista Munkáspárt csak olyan az új alkotmányt támogat mely az első munkahelyhez és az első lakáshoz való jogot deklarálja, illetve garantálja a lakosság egésze számára az emberi életfeltételeket! Biztosítsa a valóságos vallási és ideológiai szabadságot! Szavatolja, hogy a nép hozzájuthat minden információhoz, és közvetlenül, érdemben beleszólhat az ország ügyeinek eldöntésébe Mindez a mostani kormányprogramban nincs benne. Nincs benne az sem, ami igazából ellenőrizhetővé tenné a parlamentet - a képviselők visszahívhatósága.
A Munkáspárt ellenzi, hogy Magyarország bármilyen formában visszatérjen a királysághoz. A koronát vigyék vissza a Nemzeti Múzeumba! A kormány semmilyen formában se adjon teret a „Szent Koronával” kapcsolatos nézeteknek!
Választási törvény: csak a tőkés pártoknak jó
A kormányzat megkezdte a választási eljárásról szóló törvény módosítását is. A Fidesz megoldást akar két régóta megoldatlan ügyre, a kisebb létszámú parlament és a nemzetiségi képviselet problémájára. Mindez hatékonyabbá teheti az állami életet.
Ugyanakkor nem változtat a választási rendszer más hibáin. Meghagyja a kopogtatócédulák rendszerét, az 5 százalékos küszöböt. A Fidesz-KDNP által javasolt törvény csak a gazdag tőkés pártoknak jó. Célja megakadályozni, hogy más politikai erők bekerüljenek a parlamentbe. Nem növeli a parlament társadalmi elfogadottságát, hiszen jelentős társadalmi érdekek a jövőben sem lesznek képviselve.
A Munkáspárt üdvözli az önkormányzati képviselők létszámának csökkentését, de a törvény számos negatívumot tartalmaz. Érvényben hagyja az ajánlások rendszerét: Budapesten és a nagyvárosokban csökkenti a kompenzációs helyeket, növeli az ajánlások számát, és mindenütt bevezeti az 5 százalékos küszöböt. A törvény a hatékonyság jelszavával korlátozza a demokráciát, lényegében kizárja a kis pártokat az önkormányzatokból.
A média és hírközlést módosító törvény centralizálni kívánja a közszolgálati intézményeket. Ez hatékonyabbá teheti a tőkés médiumokat, de nem szolgálja az esélyegyenlőséget a különböző médiumokban. Továbbra is csupán a nagy tőkés pártok egymás közötti egyezkedéséről van szó.
Lesz-e munkahelyteremtés?
A Fidesz-KDNP 10 év alatt 1 millió munkahely megteremtését hirdette meg. Mindezt a magyar vállalkozásokra alapozva. Elképzelhető, hogy a kormány képes sok munkahely teremtésére, feltéve, hogy Magyarországon felgyorsul az ismét megindult növekedés. Feltéve, hogy az új kormány megálljt parancsol a multinak, lesz bátorsága visszautasítani az IMF és az EU zsarolását. Ha nem, akkor semmi nem lesz a megígért munkahelyekből.
A munkahelyteremtés egyik pillére az építőipar lehet. Ehhez azonban nem csupán szavak kellenek, hanem az, hogy az állam belekezdjen olcsó lakások építésébe, s olyan rendszert alakítson ki, amelyben a lakásépítkezés nem kínos teher az önkormányzatoknak, hanem kedvező, államilag is támogatott, sok esetben az állam által kivitelezett program.
A magyar mezőgazdaság helyreállítása közös nemzeti érdek, ezt a Munkáspárt is támogatja. Sem a kormányprogram, sem a kormány eddigi intézkedései nem adnak választ arra a lényeges kérdésre, hogy miként akarja és tudja a kormány megvédeni a magyar termőföldet, és a hazai mezőgazdaság érdekeit képviselni az EU-ban. Válaszra vár az is, hogy képes-e a kormány megfékezni, sőt visszaszorítani a külföldi bevásárlóközpontokat, ami nélkül nem lehet a hazai piacot visszaszerezni.
A Munkáspárt úgy véli: a munkahelyteremtés nem megvalósítható széleskörű államosítás, valamint az EU-ban a hazai mezőgazdasági kibocsátási kvóták emelése, a vonatkozó adók csökkentése nélkül. A Fidesz-KDNP programja ezt nem tartalmazza, a Munkáspárté viszont igen.
Az adórendszer a tőkésnek, a középosztálynak jó
Az Orbán-kormány megkezdte az adórendszer átalakítását. Feladja a polgári társadalmak klasszikus vívmányát, az arányos közteherviselést, és 16%-os egykulcsos személyi jövedelemadót vezet be. Csak ennek fényében vizsgálható a családi adózás bevezetéseés a minimálbér megadóztatása is. Ez jó a gazdagoknak, jó a nagyobb keresetűeknek, rossz a szegénynek, a kiskeresetűeknek. A Munkáspárt progresszív jövedelemadót akar. Aki többet keres, fizessen több adót!
A Munkáspárt helyesli azt a törekvést, hogy a kormány a magyar és külföldi vállalkozások számára azonos feltételeket teremtsen, szüntesse meg a külföldi tőke adókedvezményeit és állami támogatásait, Ugyanakkor erősen kérdéses, hogy ezt a kormányzat valóban meg tudja-e tenni. Első lépéseik arra utalnak, hogy a multik privilégiumai nem csorbulnak.
A Munkáspárt üdvözli a banktőke megadóztatását. Nincs biztosíték azonban arra, hogy a bankok nem az emberekkel fizettetik meg ennek az árát, mint ahogyan a múltban sokszor megtörtént. Az állam továbbra sem rendelkezik olyan „nagy bankkal”, amelyen keresztül érdemben beavatkozhatna a bankok tevékenységébe. Megoldás az OTP államosítása lenne, melyről mindmáig sokan azt hiszik, valóban magyar köztulajdonú bank.
Kedvező a kilakoltatási moratórium, mint ahogy a jelzálog forint alapú hitelhez kötése is, azzal együtt, hogy a korábban devizában eladósodottakon ez a szándék nem segít.
Az örökösödési adó eltörlése a nagy vagyonúakat támogatja, miközben az átlagember is örül neki. Támogatható a közüzemi díjak emelésére vonatkozó moratórium, és az ármegállapítás új rendszeréről való elképzelés.
A Munkáspárt támogatja a pártok költségvetési támogatásának szűkítését, de ez nem elég. A pártok ne kapjanak egyetlen forint állami támogatást sem!
Az Orbán-kormány intézkedései a középosztályt támogatják. A meghirdetett intézkedések továbbra sem oldják meg a magyar gazdaság legnagyobb gondját – mely a tőke természetéből fakad – az alulfoglalkoztatást.
Az akcióprogramnak mindenféleképpen gyengéje, hogy nincs válasz az infláció alakulására, mint ahogy arra sincs garancia, hogy a külföldi tőke hazánkban elért profitnövekedését itthon fektessék be. Ráadásul az offshore cégek – Magyarországon sok esetben magyarok által termelt bevételeinek – adózására sincsen válasza. Itt is jól látszik, hogy az Orbán-kormány sem mer az Európa Unióval lényeges kérdésekben szembeszállni.
Elszámoltatás és rend
A Fidesz-KDNP kormányprogramja nagy hangsúlyt helyez az elszámoltatásra. Akik loptak, akik csaltak, bűnhődniük kell! A szavak azonban nem elegendőek. A Munkáspárt szükségesnek tartja a Büntető Törvénykönyv módosítását, melynek értelmében a jelentős nemzetgazdasági károkat okozó sikkasztási és korrupciós ügyek elkövetőit a legszigorúbb büntetéssel sújtsák. A szabálysértési szankciók jobban érvényesítsék a tett-arányos büntetés elvét. A pénzbírságok felemelésével erősítsék a törvényi szigort, mely fejezze ki: nem érdemes bűnt elkövetni. S, ami fontosabb: szigorúan ellenőrizni kell az új parlament, az új kormány tagjait, elejét véve hasonló bűnökne