-A „nyugger kommunisták bokorbéli szájtátiságát” emlegette tegnap egy derék „vendég”- aki kénytelen volt elismerni: a tegnapi budafoki kilakoltatás elleni tiltakozók között bizony
voltak kommunisták is! Alig egy-két mondatos kommentje mindazonáltal komoly tárgyi hi-
nyosságokról tanúskodott, és méginkább gyűlölettől hemzsegett. Az ott békés tiltakozásra
megjelen tucatnyi kommunista közül mindösszesen egyre illett a „kövéri-jelző”. Ő hatvan
éves. Az őt korrendben követő ötvenhat. A többieknek pedig még bőven van idejük a nyug-
dijas kor eléréséig. Nem úgy a-kétségkivül látható többséget alkotó-Magyarok Szövetsége által odaszervezett kb. hatvan fős társaság közel fele. Ha az ő éltkorukat összeadnánk, és ez alapján visszafelé haladnánk az időben-könnyel eljutnánk Krisztus születésének dátumáig. Ezt csak mint tényt jegyzem meg „vendég” kedvéért! A másik tárgyi tévedés a kommunisták „bokorba húzódása”. Bizony jó lett volna egy árnyas bokor. De nem jutott. Oda ugyanis a kilakoltatott család portájáról a rendőrök által kiszoritottak vették be magukat! (Közülönk mindösszesen a Munkáspárt Otthonvédői vezetőjének, Urbán Évának adatott meg, hogy egy ideig árnyékos helyen tartózkodhatott. Bent, a házban tájékozódott a dolgokról! Utána Ő is a tűző napra állt, miután a rendőralakulat parancsnoka közölte: be fognak avatkozni!)Mert amúgy pedig a demonstrálók két csoportot képeztek.
-Az egyik csoport képezte a „keritésen belülieket”. Ők a kilakoltatandó család-mondjuk igy-barátai voltak. Őket a Magyarok Szövetsége szervezte. Voltak kb. harmincan. És dicséretükre legyen mondva-igen elszántnak tűntek! És ismerteknek. Legalábbis jó részük. Nemcsak a rendőrök előtt voltak ismertek, hanem a TV-hiradókat nézők előtt is! Őket a köznyelv-természetesen csakis rosszindulatból-futballhuligánoknak nevezi. Most viszont jó ügy érdekében léptek fel. Nem rovom meg őket gyorsan lelohadó elszántságuk miatt! Amely elszántság pillanatok alatt elröppent a rendőrattak kezdetekor. (Aki nem volt részeg közülük, az a kerités tetején távozott! Aki ittas volt, az a kapun át! A „droidok” szemmel láthatóan ügyet sem vetettek rájuk-nem jelentettek ugyanis semmiféle veszélyt.! Örültek, hogy egyáltalán tudtak menni!) No! Elsősorban őket terelték bajtársaik az árnyékos helyekre. Ott aztán ők valóban hűsölgettek.
-A másik csoport az utcaiak gyülekezete volt. Ezt a csoportot a Fehér Kéményseprők, és a Munkáspárt toborozta, és rendezte sorait. Ez a csoport ENGEDÉLLYEL rendelkezett, BÉKÉS DEMONSTRÁLÁSRA A KILAKOLTATÁS ELLEN! Eleget téve a rendőrség felszólitásának, a kijelölt vonalig visszhúzódva –nem minden esetben csendben-de békésen várakozott. Ebbe a csoportba „épültek be” a környékbeli lakók is, akik tegnap reggelig mit sem sejtettek a dolgokról. (Az ő véleményükről kicsit később irok.) Nos ennek a csoportnak a szervezőivel és tagjaival kommunikáltak úgy a rendőrök, mint a szép számban megjelent sajtó képviselői. Voltak indulatos szavak-de a szabályok adta kereteken belül. A „keritésen belüliek” kiszoritását követően már lazult a fegyelem-de ez elsősorban a „droidok” és a demonstálók között posztoló rendőrök rovására. (Kis fiatal rendőrlánytól megkérdezték: ma tán bizony zárva az óvoda? A beöltözöttek között lévő rendőrlánynak pedig a gumibotjának egyébirányú felhasználását ajánlgatták. Mondván-jobb érzésű férfiemberre úgysem fog tudni szert tenni. Legfeljebb „kanrendőrre”-de az meg nem férfember-sőt! Egyáltalán nem ember!)
Persze ezek csak közjátékok voltak, amik szinesitették az eseményeket, ám befolyásolni, vagy megakadályozni a kilakoltatást-nem tudták. A kilakoltatás igazi dráma. Négy kiskorú gyermek elhelyezéséről ott helyben döntött a Gyámhivatal. A nagymama is fedelet tudhat egy időre maga fölé. Ő ugyanis rosszul lett, a kiérkező mentők kórházba szállitották. E sorok irójával aki-többnyire- közvetlenül a rendőrkordon előtt állt, a rendőrök folyamatosan kommunikáltak. Többek között amikor mondtam nekik hogy a házban rosszul lett valaki, telefonáltak segitséghivás miatt! Majd velem közölték, hogy jön a mentő. (Itt jegyzem meg derék szimpatizánsainknak, hogy a Kádár-cimeres póló látványától nem jöttek dühbe. Sőt! Mintha szimpatikus is lett volna nekik. Dacára annak, hogy az csak egy-két korosabb vitéz számára lehetett ismerős!) Elmondták: nem örülnek hogy itt kell lenniük! Sajnálják a történéseket!
-A munkáspártiak feltűnése a demonstráción-nyugodtan kijelenthető-általános szimpátiát váltott ki! Valószinűleg voltak a jelenlévők között, akik véres szemmel néztek ránk, de hang nem hallatszott! (Volt olyan „bakaruhás”-aki szerette volna elkunyerálni a pólót!) A pártsemlegesek-mert voltak ám olyanok is-örömüket fejezték ki a kommunisták jelenléte okán. Állandó „kossuthtéri szónok és főszervező” köpni-nyelni nem tudott a Kádár-cimer láttán, és egyfolytában csak az elmúlt húsz év bűneiről beszélt! Arra a kérdésemre pedig, hogy melyik rendszer is volt jobb és emberségesebb, kényszeredetten nekem adott igazat! Az utcabéliek pedig?! (Igaz, ötven év felettiek voltak zömmel.) „De jó látni ezt a cimert!” „Maguk tényleg kommunisták? Hát hol voltak eddig?” „Bizony, ezek a házak itt akkoriban épültek! A korona alatt meg elveszik!” És hát a demonstrálók között akadtak olyanok is, akik elérhetőséget kértek! A helyszinre érkezett Jobbikos parlamenti képviselők „SZABADSÁD ELVTÁRSAK”-kal, és ökölbe szoritott kézzel köszöntek! (Nem mind, mert Gaudi-Nagy Tamásnak szemmel láthatóan zavaró volt a Kádár-cimer látványa-de szó nélkül pukkadozott.
Nem úgy, mint néhány képviselőtársa, akik élénken érdeklődtek-melyik Munkáspártot képviseljük? Sőt! Megköszönték hogy ott vagyunk-és elismerésüket fejezték ki jelenlétünk okán. (Igaz, közülök senki nem kivánta meg a Kádár-cimeres pólót! Sajna!)
-A kilakoltatást megakadályozni nem lehetett! Ezt már előtte való napon tudtuk! Itt ugyanis nem történt más, mint birtokbaadás! Az új tulajdonosnak! Bizony meglehet-bűnös úton jutott az ingatlanhoz. Történetek keringenek a gazemberségekről, és összefonódásokról. Valószinűleg nem is minden alap nélkül. Ám a kilakoltatás-a tegnapi viszonyok között-jogszerű volt! Ezt tudtuk mi is! Joggal merülhet fel bárkiben tehát a kérdés: akkor miért tiltakoztunk? Mire volt jó ez az egész cirkusz, ha „nem volt értelme”?
-Volt értelme! Ez a tegnapi nap megmutatta ennek az embertelen rendszernek az ordas ábrázatát. Tegnap a kapitalizmus lényege vicsorgott Magyarországra! Ha van pénzed-boldogulsz! Ha nincs-megdöglesz! Sudár Úrnak (?) van pénze! Sudár Úr (?) megkaparintotta egy család két emberöltő alatt összekapargált vagyonkáját, az egyetlen otthonukat! A „Szeretett Vezér” szerint a család a társadalom alapja, és épitőköve! Ám fedél nélkül, állami gondozásba vett gyerekekkel, lehet családról beszéni? Nem lehet! Ma Magyarországon hatvanezernél is több család nem tudja fizetni banki hiteleik törlesztőrészleteit. Választhatnak: banki törlesztést, közüzemi dijakat fizetnek-és éhenpusztulnak?-vagy néha-néha esznek, és elorozzák a fejük fölül a házat! „HÁZAT-HAZÁT”! Ezzel a szlogennel kampányolt az első „szabad választásokon” a rendszerváltó elitpárt-az MDF! + „Tovarisi Konyec!” Mit is jelentett ez? Kommunisták! Most már MI LESZÜNK AZ URAK! Elvesszük HÁZAT-és akkor már nem lesz HAZA!
-Az ide beiró, és a „nyugger kommunistákat” aprehendáló vendég figyelmébe ajánlom: nem figyelemfelkeltésből mentünk mi oda! Akkor elmehetnénk valamilyen futballmeccsre is! Valószinűleg többet foglalkozna velünk a média! Mi nem a rendőröket zrikálni mentünk oda!
MI TILTAKOZNI MENTÜNK ODA! A RENDSZER ELLEN! AZ ELLEN A RENDSZER ELLEN, AMELY HÚSZ ÉVALATT TÖNKRETETTE MAGYARORSZÁGOT! MI, AKIK
KOMMUNISTAKÉNT OTT VOLTUNK-ZÖMMEL OLYAN KORÚAK VOLTUNK, AKIK ÉPITETTÉK EZT AZ ORSZÁGOT! MI FÉLTJÜK EZT AZ ORSZÁGOT! MI MEG AKARJUK MENTENI EZT AZ ORSZÁGOT! GYEREKEINKNEK, UNOKÁINKNAK, ÉS MAGUNKNAK!
-Hadd idézzem itt egy Csöngő-utcai „nyugger” szomszéd számomra nagyon kedves mondását. Vendégünk külön figyelmébe ajánlva!
„Egy koronáért nekiadták ezt az országot az egyháznak, ami ezer esztendeig sajátjaként bánt vele! Rabolta is rendesen! De a csillag alatt-jutott az egyszerű embereknek is! Most, hogy megint korona van a cimerünkben-visszaveszik! Még azt a negyven évet is bevasalják rajtunk! Nem vagyok-sohasem voltam kommunista. Ezután sem leszek! Egyetlen pártnak sem vagyok tagja! Nem is voltam szavazni! De hogy maguk idejöttek, csendben-normálisan, maguk egy olyan korszakra emlékeztetnek, amikor embernek éreztem magam! Kivánom, hogy erősödjenek meg!