Elméleti sarok: Vigyázat veszélyes

Elmélet

Frissítsük fel ismereteinket!

Legutóbb láttuk, hogy az emberi társadalom történetében többféle termelési mód volt, ősközösségi, rabszolgatartó, feudális, tőkés, szocialista. Láttuk azt is, hogy a termelőerők fejlődése meghatározza a termelési viszonyokat.

Ha a termelési viszonyok akadályozzák a termelőerők fejlődését, előbb-utóbb társadalmi forradalom jön létre, amely új termelési viszonyokat hoz létre, és ezzel segíti a termelőerők fejlődését. Nézzük meg most, hogyan is épül fel a társadalom!

Alap és felépítmény

A társadalom olyan, mint egy épület, van alapja és van egy felső része, felépítménye. A társadalom alapját, gazdasági bázisát a termelési viszonyok összessége jelenti.

A társadalom felépítménye tartalmazza mindazokat a politikai, jogi, vallási, erkölcsi intézményeket, tudatformákat, amelyek minden társadalom szerves részei.

Van egy fontos alapszabály. Amilyen az alap, olyan a felépítmény. Ha egy ház alapja gyenge, arra nem lehet magas épületet húzni. A termelési viszonyok, a gazdasági alap meghatározza, hogy arra milyen társadalom, milyen felépítmény épülhet.

Vegyünk néhány példát! Ha egy társadalom alapjára az a jellemző, hogy a termelőeszközök tőkések magántulajdonában vannk, arra nem lehet olyan államot felépíteni, amely gondoskodik a tömegek életéről. A magántulajdonnak ugyanis nem a szolidaritás a jellemzője, hanem a profitérdek. Ezért nem igaz az, amit az MSZP hirdet a szociális gondoskodásról.

A Gyurcsány-kormány kapitalizmust épít, tőkés érdekeket képvisel. Stratégiai értelemben nem igaz az sem, amit a Fidesz mostanság mond a gondoskodó államról, a társadalmi szolidaritásról. Taktikai értelemben, rövid távon minden állam, még a tőkés állam is tehet a tömegek érdekeit szolgáló lépéseket, de ezek csak ideiglenesek lehetnek, mert ellentmondanának a tőkés jellegű gazdasági alapnak.

Az állam a felépítmény része. Az állam olyan, mint amilyet a gazdasági alap igényel és meghatároz. Formálisan lehetnek azonosságok a különböző társadalmi rendszerek intézményei között, tartalmuk azonban attól függ, hogy milyen termelési viszonyokra, milyen alapra épülnek. Az állam a tőkés rendszerben a tőkések érdekeit szolgálja. Magyarországion tőkés rendszer van.

A tőkés állam olyan törvényeket hoz, amely a tőkéseknek jó. Az adótörvények ma olyan magas adókat szabnak meg, amelyekbe belegebed a munkás, de még a kis- és középvállalkozó is, de elviselhető a nagytőkésnek és a külföldi tőkésnek. A tőkések érdeke, hogy a munkásokat megfosszák erejüktől, beleértve jelképeiket, múltjukat, gondolataikat.

Ezért a tőkés állam törvényben tiltja a vörös csillag nyilvános használatát.

Az alap meghatározza egyebek között a társadalmi gondolkodást. Miért van ma Magyarországon individualizmus? Azért, mert a tőke természete az önzés, a mindent nekem felfogás. Erre épül a tőkés gazdaság, és ennek felel meg az ideológiája is.

A felépítmény viszonylagos önállósága

A felépítményhez tartozó jelenségek, bár az alap határozza meg őket, fejlődésükben viszonylagos önállósággal rendelkeznek és visszahatnak az alapra.

Minden társadalmi tudatformához bizonyos szervezetek és intézmények is kapcsolódnak: a politikai eszmékhez politikai pártok, a politikai és jogi eszmékhez állami intézmények, a vallási eszmékhez az egyház és egyházi szervezetek stb.

Minél összetettebb egy társadalom gazdasági alapja, annál összetettebb a politikai felépítmény.

Magyarországon ugyan egy tőkésosztály van, de ez a tőkésosztály nem egységes. Így a tőkések érdekeit nem egy, hanem több politikai párt is kifejezi, így az MSZP, a Fidesz, az MDF, a KDNP.

Az alap nem mechanikusan és nem egyformán határozza meg a felépítmény jellegét. Ebből fakadóan vannak különbségek az egyes tőkés országok között.

Anglia is tőkés ország, Magyarország is tőkés ország, mégis a polgári demokrácia nem azonos a két országban. Angliában jobban oda figyelnek az állampolgár jogaira, nálunk kevésbé.

Franciaországban a népszavazás intézménye olyan fejlett, hogy egész társadalmi mozgalmak vannak az egyes válaszok mögött, és olyan nagy kérdést is népszavazáson döntenek el, mint az európai alkotmány.

Magyarországon a népszavazás intézménye fejletlen, a hatalmon lévők nem szeretik, nincsenek fejlett civilmozgalmak. Az európai alkotmányról nálunk a parlament döntött és végeredményben senki sem kérdezte meg a népet.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés