Elméleti sarok: Vigyázat, veszélyes!

Elmélet

Tőkés rendszerváltás és a szakszervezetek

A rendszerváltás döntő változást hozott a szakszervezet életében. A rendszerváltás, mint láttuk korábban, azt jelentette, hogy a gazdaságban a tulajdont elvették a munkástól, a gyár, a bank, a termelőeszközök zöme magántulajdonba került. Politikai téren a rendszerváltás azt jelentette, hogy a munkásság érdekeit szolgáló intézményeket megszüntették, vagy gyengítették. Ezt történt a szakszervezetekkel is.

Hogyan verték szét a szakszervezeteket? Több eszközzel. Egyrészt, a privatizációk nyomán megszüntettek másfélmillió munkahelyet, az iparban lényegesen csökkent a munkások száma. Ráadásul, a privatizáció nyomán két új elem is megjelent. Az egyik oldalon a rengeteg magyar kis- és középvállalkozás, ahol nem nagyon van szakszervezet. A másik oldalon pedig a multik, ahol igyekeztek meggyőzni a munkást, hogy nincs is szüksége szakszervezetre.

De volt más eszköz is. A korábban egységes szakszervezeti mozgalmat megosztották. Külön tömörülésbe kerültek az értelmiségi dolgozók, megint másikba a bányászok és mások.

Egyes tömörülések kifejezetten politikai alapon jöttek létre. Az egyes ágazatokon belül több szakszervezet is létrejött. A pedagógusoknak is például két szakszervezete van. Ahol nem egységes a szakszervezeti mozgalom, a tőkéssel szemben nagyon nehéz fellépni.

A szakszervezetek vagyonát a rendszerváltáskor jórészt elvették. Eltűntek a munkás művelődési otthonok, a sportkörök, és más formák, amelyekben korábban a magyar dolgozók szerveződtek.

A tömegpropaganda az emberekkel elhitette, hogy nem is érdemes belépni a szakszervezetekbe, mert ott csak korrupt, a szocializmusból itt maradt vezető van. Ez részben igaz is volt. A szakszervezetek sokáig nem tudtak új vezetőket találni, és ez a folyamat ma is tart.

A tőke megveszi a szakszervezeti vezetőket

A tőke a harc mellett alkalmaz a szakszervezetek ellen egy másik módszert is. Megveszi a szakszervezeti vezetőket, beintegrálja a szakszervezeteket a saját politikai rendszerébe.

Az MSZP parlamenti képviselői helyeket adott az MSZOSZ számos vezetőjének, akik hajlandóak voltak támogatni a szocialista kormányok tőkés, munkásellenes politikáját. Az emberek ezt látva, még inkább elfordultak a szakszervezetektől. A szakszervezetek megvásárolt vezetői szembe fordultak a Munkáspárttal. 2000-ben tüntetésre hívták a Munkáspártot a munkatörvénykönyve ellen, de megtiltották a vörös zászló használatát. Az MSZOSZ-ben felszámolták a platformok rendszerét, amely lehetővé tette, hogy a munkáspárti dolgozók véleménye is elhangozzék a vezetésben.
"osztályharc-mentes" ország

Miért kellett a szakszervezeteket szétverni vagy gyengíteni? Azért, mer a tőkések is tudják, amit Lenin tudott: "A munkások gazdasági harcát szolgáló szervezeteknek szakmai szervezeteknek kell lenniük. Minden szociáldemokrata munkás köteles a lehetőséghez képest támogatni ezeket a szervezeteket és aktívan dolgozni bennük." A szakszervezet a tőkés ellensége, mert a tőke ellenfeleit, a munkásokat erősíti. Ez volt a hatalomra jutott magyar tőkések közös érdeke. Volt egy speciális érdek is, döntően a külföldi nagytőke érdeke. Miért jött hozzánk a külföldi tőkés? Persze, azért is, mert kevesebbet kell fizetni a magyar munkásnak, mint a németnek, miközben a magyar munkás képzettsége elég jó. De van más ok is. Nyugaton a tőke sok energiáját veszi el a sztrájkok, szakszervezeti megmozdulások elleni harc. A nyugati szakszervezeti mozgalom évszázados gyakorlattal, rutinnal rendelkezik, és ki is használja a sztrájk fegyverét. A multinak az volt jó Magyarországon, hogy itt szinte "osztályharc-mentes" környezet volt.

Sztrájk alig volt, és alig van. A szakszervezetek szerepe minimális.

Lenin az orosz forradalmárok tapasztalata alapján azt tanította, hogy "munkás-szakszervezetek, a munkás önképző- és illegális irodalmi olvasókörök, a szocialista, valamint a lakosság valamennyi többi rétegében alakult demokratikus körök" egész együttesére van szükség, amelyekben a tőke ellen lehet szervezni a dolgozókat. Ezt nem akarja a magyar és a külföldi tőke, ezért korlátozzák a szakszervezeteket, ezért gyakorolnak rájuk politikai és erkölcsi nyomást.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés