Mi is az a termelés?
Termelési eszközök - Mik azok a termelőerők? -
Elméleti sarok: Vigyázat, veszélyes |
Elmélet |
 |
Mi is az a termelés?
Elméleti olvasmányaink során már találkoztunk a munka, a termelés, a termelőerők, a társadalom fogalmaival. Tegyük most őket rendszerbe! Nézzük meg, hogyan is működik a társadalom! Ha ezt tudjuk, jobban megértjük a mai magyar kapitalizmust is, és jobban tudunk ellene harcolni. Gyakran beszélünk ipari termelésről, agrártermelésről. A termeléssel az a célunk, hogy termékeket állítsunk elő. Olyan termékeket, amelyeket vagy mi magunk fogyasztunk el, vagy a társadalom más területein használnak fel. A megtermelt cipőről, ruháról, számítógépről, az élelmiszerről nem is beszélve, tudjuk, hogy szükségünk van rájuk és így vagy úgy, de mi magunk fogyasztjuk, használjuk őket. A megtermelt hajóturbinára vagy kikötő darura nincs közvetlen szükségünk, de tudjuk, hogy a mi életünkhöz fognak hozzásegíteni. Mellesleg érdemes megjegyezni, hogy a Földön csak mi emberek vagyunk képesek termelésre, az állatok legfeljebb megszerzik a húst, de nem tudnak húst előállítani. A termelés tehát emberi tevékenység, ugyanakkor tudatos tevékenység is, mert véletlenül nem lehet termelni, csak valamilyen céllal.
Termelési eszközök
A termeléshez kellünk mi emberek, azaz kell az emberi munka. A munkánknak van valamilyen tárgya. Az acélból csöveket készítünk, fémekből és műanyagokból számítógépet, a lisztből kenyeret. Ennek során munkaeszközöket használunk. A munkaeszköz nagyon sokféle lehet. Ide tartozik maga a föld, amelynek felhasználására épül az agrártermelés. De ide tartoznak a gépek, az utak, vezetékrendszerek, üzemi épületek. A termelés folyamatában használt munkaeszközök és munkatárgyak összességét nevezik termelési eszközöknek. Miért fontos ezeknek az unalmasnak tűnő fogalmaknak a megértése? Nos, éppen a mai kapitalizmus megértés
e miatt. Először is, a mostani magyar kormány nagyon büszke arra, hogy a külföldi cégek birtokolják a magyar gazdaságot, és még azt is el akarják adni, ami még magyar tulajdonban van. A külföldieké az üzem, a benne lévő gépek, a termelési eszközök. Ami a miénk, az a munkaerőnk. Ha a külföldi elmegy, hiszen minden további nélkül elmehet, elviszi a termelési eszközöket. Miből lesz akkor Magyarországon termelés? Másodszor, mit fejleszt a külföldi tőke Magyarországon? Jó esetben az utakat, az infrastruktúrát, a termelési eszközök fontos elemét. De egy fillért sem költ a munka hordozójára, nem épít iskolát, kórházat. Ennek a végeredménye a magyar munkás képzettségbeli és szellemi deformálódása.
Mik azok a termelőerők?
A fentiekből az is következik, hogy egy ország szempontjából, így Magyarország szempontjából is, nem csupán a termelési eszközök a fontosak. Nem csak az a fontos, hogy gépek és utak legyenek. Fontos, hogy a munkát végző ember minél magasabb képzettséggel, minél több tapasztalattal rendelkezzék. A termelési eszközök és az ember a maga termelési tapasztalatával és munkában való jártasságával együtt alkotják egy ország termelőerőit. Egy ország fejlettségét nem a termelési eszközök fejlettsége mutatja, hanem a termelőerők szintje. Hiába fejlesztjük a termelési eszközöket, ha az ember fejlődése nem követi, előbb-utóbb ellentmondások keletkeznek. A tőke szívesen jön Magyarországra, mert osztályharc-mentes övezetben, viszonylag alacsony bérért viszonylag magas képzettségű munkaerőt kap. Ha nem képezzük a munkaerőt, ha nem költünk eleget az iskolára, a tőke előbb-utóbb nem talál képzett munkaerőt. Ha tovább megy más országokba, megy vele a technika, elmarad az adóbevétel, csökken az export. Ha a munkaerőképzés kizárólag a multik igényeinek kielégítésére koncentrálódik, vagyis, ha a magyar iskola csak olyan szakmákra fog tanítani, ami a nyugatinak kell, deformálódik a magyar munkaerő, a termelőerők fejlettsége visszaesik. Éppen ezért nagyon fontos, hogy Magyarország fejlessze a termelési eszközöket, de egyúttal biztosítsa, hogy az emberek műveltebbek, tapasztaltabbak legyenek, azaz fejlessze a termelőerőket. E fenti ismeretek nagyon fontosak ahhoz, hogy helyesen bíráljuk a tőkés kormányok gazdaságpolitikáját.
|