Elméleti sarok: Vigyázat, veszélyes!

Elmélet

Szakszervezetek harca

Olaszországban gyakran megállnak a vonatok is, pedig igazából a pilóták sztrájkolnak, a vasutasok csak szolidárisak velük. Ez a modern szakszervezeti harc szervezett és hatékony formája. A magyar munkások ma még irigykedve nézik, hogy milyen jól képesek védeni érdekeiket az EU más országainak munkásai. A magyar szakszervezeteket 1990 után lényegében szétverték. A cél az volt, hogy ne legyen erős szakszervezeti mozgalom, amely képes lenne küzdeni a mai kapitalizmus ellen. Elhitették az emberekkel, hogy a magyar szakszervezet a múlt maradványa. Elvették a vagyonukat. Politikailag egymással szembenálló tömörüléseket hoztak létre. Elvették a jogaikat. Ez azonban nem mindig volt így, és nyilván nem is marad mindig így. Mi is a szakszervezet?

A szakszervezet lényege

Lenin azt mondja: "A munkások gazdasági harcát szolgáló szervezeteknek szakmai szervezeteknek kell lenniük. Minden szociáldemokrata munkás köteles a lehetőséghez képest támogatni ezeket a szervezeteket és aktívan dolgozni bennük." A szakszervezet arra szolgál, hogy a munkásnak legyen eszköze harcolni a magasabb bérekért, a jobb munkafeltételekért. Ez a gazdasági harc, és a szakszervezet ennek fegyvere. Lenin azonban már azt is mondja, hogy a párt tagjainak dolgozniuk kell a szakszervezetekben, hiszen itt vannak érintkezésben a munkások napi életével. Szerencsére mára a Munkáspártnak is több olyan aktív korú tagja van, aki egyben szakszervezeti tag is, ki a húsosoknál, ki a pedagógusoknál, ki a postásoknál, ki másutt.

A magyar szakszervezet születése

Az ipar megszülte a munkást. A munkás fokozatosan felismerte, hogy érdekeit képviselnie kell, ha nagyobb bért, jobb munkafeltételeket akar. Így jöttek létre Magyarországon a XIX. század második felében a segélyező és a szakegyletek. A segélyező és a szakegylet legálisan tevékenykedő, a hatóságok által elfogadott alapszabállyal rendelkező szervezet volt.
A munkások fokozatosan jöttek rá, hogy a tőkéssel szemben az egyik legfontosabb fegyverük a sztrájk, a munkabeszüntetés. A sztrájk szervezése már lényegesen magasabb formája a harcnak, mint az önsegélyezés, ezért más szervezeti formára is szükség volt. Így jöttek létre a XIX. század végén, a XX. század elején az első magyar szakszervezetek.

A szakszervezetek funkciói

A szakszervezetek eleinte érdekvédelmi és nevelői feladatokat is elláttak. Lux Judit, a magyar szakszervezetek történetének kiváló ismerője erről így ír: "A szakegylet létrejötte lehetőséget nyújtott nemcsak a gazdasági nyomorúság, a politikai jogfosztottság elleni küzdelemben, hanem a kulturális kisemmizettség elleni harcot is jelentette. A szakszervezetbe való belépés egyben igényt jelentett a rövidebb munkaidőn, a választójogon kívül a szellemi életben való felemelkedéshez. A szakszervezetek széleskörű kulturális tevékenységet folytattak, a munkáskultúra alakítói lettek. Az első szervezetek alapvető feladatuknak az oktatást tekintették. Az egyletekben nyelvtani, gyorsírási, nyelvi tanórákat szerveztek, felolvasásokat tartottak. Nagy gondot fordítottak a szakmai képzésre. Könyvtárakat alapítottak, énekkarokat szerveztek. Később a művelődési igény kiegészült a politikai képzés igényével. A szakszervezetek politikai előadássorozatokat tartottak.“

A szakszervezeti tömörülés

A szakszervezetek gyorsan rájöttek arra, hogy hatékony fellépéseikhez szükséges erőiket összeadni. Az 1898-ban létrejött a Szakszervezeti Tanács, melyet 126 szakmai egylet 23603 fizető taggal hozott létre, fő feladatának a szakmai szervezetek kiépítését, alapszabályaik kidolgozását, a szervezett munkások politikai nevelését, a munkássajtó terjesztését tekintette. Nem véletlen, hogy 1990 után éppen az egységes szakszervezeti mozgalmat verték szét, és teremtettek több szakszervezeti tömörülést, amelyek olyannyira szemben állnak egymással, hogy még május elsején sincsenek együtt.

A kommunisták feladata: erősíteni a szakszervezeteket

Idézzük még egyszer Lenint: "Az öntudatos munkások, akik semmit sem likvidálnak és a liberális befolyás ellensúlyozására tömörülnek, akik osztályként szervezkednek, akik a szakszervezeti és egyéb tömörülés minden lehetséges formáját fejlesztik, fellépnek úgy is, mint a bérmunka képviselői a tőkével szemben, úgy is, mint a következetes demokrácia képviselői az Oroszországban uralkodó egész régi rendszerrel szemben és minden engedménnyel szemben, amelyet annak tesznek."

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.